Ajánlott zene: http://www.youtube.com/watch?v=2Fko7_SV3Lc
-De jó. Vérge itthon vagyunk. –mondta Bella és letette a szoba közepére a bőröndjét.
-Imádok utazni, de azért itthon lenni a legjobb. –mondtam és letettem a cuccomat.
Bellarína a szemközti falhoz sétált, ahol nem tapéta borította a falat, hanem képek, de ebben az volt a különleges, hogy mindegyik más helyen készült. Most a Rio de Janeiro-ban csinált fotót ragasztotta fel a többi mellé.
-Még mindig nem tudom elhinni, hogy az elmúlt 3 év alatt ennyi helyen jártunk. Hallod te egy igazi mázlista vagy, hogy kiszúrtad ezt a rádiós munkát. –mondta mosolyogva.
-Pedig hidd el, mert holnap újra irány a stúdió.
-Jaj, de hiányzott már a jó kis itthoni felszerelés. –sóhajtott.
-Nekem is. –mondtam. –És tudod, hogy még mi? –kérdeztem cinkos arckifejezéssel.
-Nem. Mi? –kérdezte.
-„Bella hozzál már egy kávét és ne elfelejtsed mellőle a süteményt, de nehogy mézes legyen, mert arra allergiás vagyok”. –mondtam eltorzított parancsoló hangon.
-Várj az „Evanna te pedig hozzál egy salátát az én kis drágámnak, de ne legyen benne se olíva se hús, mert az árt Falatka emésztésének.”-et kihagytad. –mondta.
Nevettünk.
-Istenem, de hiányzott. –mondta Bella.
-Nekem is. Holnap dupla adag salátát viszek Falakának, mert annyira hiányzott. -feleltem. -Szegény Hayley. Tereza biztos kikészítette ez a két hét alatt.
-Az biztos, de azért remélem kibírta.
-Na jó, akkor én megyek zuhanyozni és utána lefekszek aludni, mert már nyitott szemmel álmodok.
–mondtam egy ásítás kíséretében.
-Oké én meg addig, amíg zuhanyozol eszek valamit. Nem igazán jött be a repülő koszt.
Fél óra múlva…
-Mi finomat eszel? –kérdeztem a szobámból, miközben felvettem egy toppot és egy rövidnadrágot, amit általában pizsinek szoktam használni, ha meleg van.
-Csak zacskós levest találtam, úgyhogy málna levest és ameddig zuhanyoztál lementem a boltba tejért. –felelte Bellarína.
-Akkor, ha van még egy, én is csinálok magamnak. –mondtam, már a konyha felé sétálva.
-Hallod te hol napoztál ennyit? –nézett rám Bella. –Csoki Evy lettél.
-Nehogy azt hidd, hogy neked nincsen ugyan ilyen színed. –mosolyogtam.
-Pedig csak akkor voltam napon amikor a tengerpartról jelentkeztünk. –nézete magát Bella.
-Meg amikor kicsaltalak fürdeni adás közben, amikor esőerdőt másztunk és a többi és a többi. –kezdtem sorolni. –Plusz nem csak Rio-ban voltunk ezen a nyáron. –miközben ezeket mondtam, már csináltam is a málna levest.
-Oké elég lesz. –felelte Bella és leült a kanapéra kezében a levesével.
-Tudod kik hiányoznak nagyon? –kérdeztem és én is leültem mellé.
-Kik? Bár van egy olyan érzésem, hogy egyre gondolunk. –mondta.
-John és Ed…olyan régen beszéltünk velük. Már 2 és fél éve semmi csak 2 havonta egy e-mail. Nem az ő hibájuk. Tudom, hogy elfoglaltak meg mi is. Hallod lehet, hogy megkérem Terezát, hogy oda küldjön minket, ahol éppen koncerteznek. –mondtam.
-Szerintem hagyjad Terezát, mert, ahogy ismerem, direkt a világ másik felére küldene minket. Meg különben is nem írtak, olyan régen. –felelte, de már kapcsolta is be a laptopját, ami az asztalon volt.
-Hát jó. –mondtam.
-Bocsi igazad van. Holnap lesz pont 2 és fél éve, hogy beszéltünk és 2 hónapja, hogy az utolsó e-mailt küldték.
-Na jó mindegy, holnap írunk nekik egy üzenetet aztán, majd meglátjuk, de én most már tényleg megyek aludni, mert holnap adás közben nem szeretnék elaludni. –mondtam.
-Jó éjt. Én is megyek zuhanyozni, aztán alszok. –felelte.
-Neked is jó éjszakát.
Befeküdtem az ágyamba és szinte rögtön elaludtam. Álmomban újra átéltem a 3 évvel ezelőtti búcsúzásunkat Eddel, de sajnos az órám félbeszakította az mese országomat pontosan reggel 4-kor.
Evy és Bellarína
A másodig fejezet címe: Rádiózás felsőfokon
Bella és Evy újra a saját stúdiójukból jelentkezik társukkal Hayley-vel. Már korán reggel sokan hallgatják a műsort. A mai napon viszont van pár igen rejtélyes hallgatójuk is. Belemennek egy kis keresgélésbe. Vajon kik lehetnek azok és mit találnak Evyék ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése