Ajánlott zene: http://www.youtube.com/watch?v=rCMGUFQ9wzQ
John, Bellarína és Evy már hazamentek. Kinéztem az ablakon. Már nem volt teljesen telihold, de akkor is bevilágította az egész szobát. Minden ezüstös fényben úszott. Visszagondoltam a baleset estéjére és megpróbáltam minél több mindent felidézni. Sajnos nem sokat sikerült, de amit viszont igen azok is csak hangok voltak.
-Valaki, bizonyára egy lány énekelt. –ebben teljesen biztos voltam, de nem volt ismerős a hang.
-A dal sem volt ismerős, pedig a teljes szövegét fel tudom idézni még a dallamát is.
„Vegyél észre, fogd meg a kezem. Miért vagyunk idegenek, Mikor szerelmünk oly erős? Miért folytatod nélkülem?
Mindig, mikor repülni próbálok, a szárnyaim nélkül lezuhanok, Gyengének érzem magamat, érzem, hogy kellesz nekem. És mindig, mikor látlak álmaimban, látom az arcodat. Ez kísért engem, s érzem, szükségem van rád.
Elhitetem magammal, hogy itt vagy mellettem, Ez az egyetlen út, hogy tisztán lássak. Mit tettem? Úgy látszik, te könnyedén továbblépsz.
Mindig, mikor repülni próbálok, a szárnyaim nélkül lezuhanok, Gyengének érzem magamat, érzem, hogy kellesz nekem. És mindig, mikor látlak álmaimban, látom az arcodat.
Te kísértesz engem, s érzem, szükségem van rád. Lehet, hogy hibáztam, kérlek bocsáss meg nekem!
A gyengeségem fájdalmat okozott neked, s ez a dal a bocsánatkérésem. Éjszaka azért imádkozom, hogy arcod hamar elhalványuljon.
Mindig, mikor repülni próbálok, a szárnyaim nélkül lezuhanok, Gyengének érzem magamat, érzem, hogy kellesz nekem. És mindig, mikor látlak álmaimban, látom az arcodat. Te kísértesz engem, s érzem, szükségem van rád. "
-A hang valahonnan az ablak felől jöhetett, majd az ismeretlen ismerős megfogta a kezem. Csak egyetlen ugyanolyan érintés és rögtön felismerném, akár ezer érintés közül is.
-Már csak két rejtélyes dolog vár megfejtésre: ki az ismeretlen és miért titkolózik.
Míg próbálgattam kitalálni ki lehetett az aki itt volt nálam eltelt egy óra. Késő volt, de nem tudtam elaludni, ezért elkezdtem énekelni az ismeretlen lány által énekelt dalt.
Elaludtam. Álmomban, megint visszatért a balesetéjszakája, de ezúttal kép is társult hozzá. A lány az ablakpárkányon ült és kezével átkulcsolta a felhúzott térdét. Az arcát nem láttam, mivel a telihold felé fordította, de azért azt egyértelműen ki lehetett venni, hogy sír. Elkezdte énekelni, ugyan azt az ismeretlen dalt. Az ének vége felé járt mikor elkezdett lekászálódni a párkányról, de az arca, még mindig nem látszódott. Lefeküdt egy üres ágyra és megfogta a kezem, majd a dal véget ért és ő is elaludt, de a kezem még mindig fogta.
Reggel arra ébredtem, hogy mosolygok, bár még mindig nem tudtam, hogy ki lehet a rejtélyes lány, valahogy, olyan érzésem támadt, hogy nem tudok nélküle élni.
Edward
A 7. fejezet címe: Múlnak a napok...
Rövid tartalom: Evy megpróbálja helyre tenni érzéseit. Az utazás napja egyre közelebb és közelebb érkezik, de a történet még korán sem ér véget...
A 8. fejezet is érkezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése